Műszaki viszga centrum | Nagymaros | Vác - Őrbottyán

Alakja: középen hasított pajzs, melynek bal oldalán az Árpád-ház címere, jobb felén kék színben arany harang látható. A címert balról arany búzakalász, jobbról szőlővessző veszi körül.

Pest megyében a budapesti agglomeráció külső övezetében, a fővárostól mintegy 30 km-re, északkeletre, a Nyugati Cserháthoz tartozó Gödöllői-dombság vonulatában helyezkedik el.

A mai Őrbottyán 1970. július 1-jén jött létre Őrszentmiklós és Vácbottyán egyesítésével.

Őrszentmiklós neve 1344-ben szerepelt először írott forrásokban villa sancti Nicolai néven, majd 1390-ben Zenth Myklos formában. Vácbottyánt 1332-1337 között Botuna, majd 1376-ban Bathyan néven említette oklevél. A két középkori falu a török hódoltság ideje alatt elnéptelenedett, a 17-18. század fordulóján Pusztaszentmiklóst magyarok, míg Bottyánt felvidéki szlovákok építették újjá, előbbit a 18. századtól kezdve Kiszentmiklós, Felsőszentmiklós és Váczszentmiklós néven is említették.[3][4]

Egy 1773-as összeírás szerint Kisszentmiklós és Bottyán Pest vármegye Váci járásában elhelyezkedő falvak voltak, előbbi magyar, utóbbi szlovák nyelvű lakossággal.[4] Fényes Elek 1851-es összeírása alapján Kiszentmiklós Pest-Pilis vármegye Váci járásában, "kellemes, dombos vidéken" elhelyezkedő magyar falu volt termékeny szántófölddel, jó szőlővel és borral, a Grassalkovich birtok részeként. Az ugyanazon közigazgatási egységben elhelyezkedő szlovák lakosságú Bottyán az egyházi kincstár tulajdona volt, szintén "dombos és termékeny" határral.[5] 1895-ben Őrszentmiklós nagyközség, Vácbottyán kisközség volt, az előbbi alá beosztva. Megkülönböztető előtaggal (Őr-, Vác-) ellátott neveiket 1900-ban nyerték el.[3]

A két mezőgazdasági jellegű település életét gyökeresen megváltoztatta az ország első villamosított vasútvonala, az 1911-ben átadott Budapest-Veresegyház-Vác helyiérdekű vasút. Az 1920-as években a parcellázások nyomán megindult a szuburbanizáció,[3] főként Budapesten vagy Újpesten dolgozó gyári munkások és tisztviselők leltek új otthonra a két falu közös vasútállomása közelében. 1933-ban Őrszentmiklós 284 házból álló nagyközség volt 1335 lakossal, 1-1 római katolikus és református elemi mindennapi népiskolával és általános továbbképző népiskolával, és egy azóta is működő téglagyárral. Vácbottyánt kevésbé dinamizálta a vasút átadása, 131 házában 631 lakos élt és 1 római katolikus mindennapi elemi népiskolával és általános továbbképző népiskolával rendelkezett.[6]