Múszaki vizsgáztatás - Nagymaros
Bejelentkezés!70/621-1244

Műszaki vizsga Nagymaroson

Időpont egyeztetés szükséges, melyet megtehet személyesen vagy telefonon.

Jármű kategóriák:

  • Személyautó
  • Személyautó összkerékhajtással
  • Kisteher (3,5T-ig)
  • Kisteher összkerékhajtással (3,5T-ig)
  • Utánfutó (fékkel, fék nélkül)
Műszaki viszgáztatás Nagymaroson térkép

Nagymarosi telephelyünk elérhetőségei

Nagymaros, Váci út 149. (volt Opel szalon)

Nyitvatartás:
Hétfő - Péntek: 8:00 - 16:00

27/594-040
70/621-1244
nagymarosikft@gmail.com

Műszaki viszga centrum | Nagymaros | Vác - Szendehely

A település Nógrád megye délnyugati részén, a Dunakanyar közelségében, a Naszály és a Börzsöny lábánál található. Budapesttől 45, Váctól 11, Rétságtól 10 km-re fekszik.

Egyéb belterületei:

Külterületi településrészei:

Németek alapították a községet. A különálló, de közigazgatásilag a faluhoz tartozó Katalinpuszta Nógrád megye nyugati kapuja. A váci püspökség ősi birtoka volt a környék, amit valószínűleg még Szent István adományozott az egyháznak. A környék neve valaha Szenthely volt – bizonyára a földbirtokos püspökség után – ami az idők során Szendehelyre módosult. Az itt letelepedő németek 1717-ben Frankföldről (Franken) érkeztek Magyarországra, és a mai Berkenyén alapítottak falut. Onnan költöztek át a túlnépesedés miatt még 1753-ban a Vác és a nagymarosi rév felé vezető út mellé. A németek fejlett szőlőkultúrát hoztak magukkal, a környékbeli lankákon a mai napig kiterjedt szőlőskertek vannak, bizonyítva, hogy az utódok sem felejtették el a vincellérség fogásait. A Börzsöny szélén fekvő település lakói jelentős erdőművelést is folytattak. A falu új részén, a Börzsöny szélén egy kis kápolna található. Katalinpusztán nincs templom, de áll itt egy fa harangláb. Mindkét településrészen sok régi lakóház maradt fenn, és majd mindenhol őrzik a jellegzetes, pirosra festett népi bútorokat is: ezeket a fenyőfából készült berendezési tárgyakat „fláderos” festéssel színezték. Az ófalu boltíves műemlék hídjának mellvédjén Nepomuki Szent János 1830-ban faragott kőszobra áll.

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 60%-a magyar, 37%-a német, 2%-a cigány, 1%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[7]