Múszaki vizsgáztatás - Nagymaros
Bejelentkezés!70/621-1244

Műszaki vizsga Nagymaroson

Időpont egyeztetés szükséges, melyet megtehet személyesen vagy telefonon.

Jármű kategóriák:

  • Személyautó
  • Személyautó összkerékhajtással
  • Kisteher (3,5T-ig)
  • Kisteher összkerékhajtással (3,5T-ig)
  • Utánfutó (fékkel, fék nélkül)
Műszaki viszgáztatás Nagymaroson térkép

Nagymarosi telephelyünk elérhetőségei

Nagymaros, Váci út 149. (volt Opel szalon)

Nyitvatartás:
Hétfő - Péntek: 8:00 - 16:00

27/594-040
70/621-1244
nagymarosikft@gmail.com

Műszaki viszga centrum | Nagymaros | Vác - Ipolydamásd

Szobtól 5 kilométerre északnyugatra, Helembától 2 kilométerre északkeletre fekszik a 12-es főút folytatásaként húzódó 1201-es út mellett. Folyamatban van a Helemba felé menő közúti Ipoly híd újjáépítése.

Külterületi településrészei:

A falu közigazgatási területe régészeti lelőhelyekben igen gazdag, az Árpád-korban még az Ipoly völgyében és a Damásdi-patak völgyében is több lakott hely létezett, melyek a 13. század végére, 14. század elejére elnéptelenedtek. Nem tudni, hogy az Árpád-kor végét jellemző anarchikus állapotok, vagy esetleg tudatos telepítéspolitika (összefüggő királyi vadászterület biztosítása) következtében.

A település neve 1262-ben fordul elő először Damas néven, nem egészen egyértelmű, hogy az említés a falu mai helyén álló egykori településre, vagy a Damásdi-patak völgyében ma Ódamásdnak nevezett területre vonatkozik-e. A falu közigazgatási határán belül két középkori kővár nyomai is megtalálhatóak. A ma Zuvárnak nevezett, az Ódamásdi völgy feletti 313 méter magas hegyen található vár valószínűleg a 13. században épült, és hozzávetőleg fél évszázadig lakták tulajdonosai az itt talált régészeti leletek tanúsága szerint. A damásdi várat 1361-ben említik először, mely a király tulajdonában volt ekkor és vadászkastélyul szolgált. A ma Damásd várának nevezett hely, amely domboldalban lévén vár építésére nem kifejezetten ideális, vadászkastély céljára remek helyszín lehetett. 1391-ben egy 1372-ben kelt oklevelet említenek, melyet I. Lajos király a damásdi várban állított ki. 1361 és 1503 között a vár 10 várnagyának neve ismert. 1523-ban II. Lajos az esztergomi káptalan tulajdonába adta a várat. Többet nem említik oklevelek, legkésőbb a török kor legelején (1543-1544) elpusztulhatott.

Az Árpád-kort követően csak a Zuvár-hegy tövében lévő település maradhatott lakott, de időlegesen elnéptelenedhetett ez is, mert 1570-ben nem szerepelt a török adóösszeírásokban.

1581-ben az esztergomi bég palánkvárat építtetett a mai falu északi végében, az Ipoly fölötti dombon, feltehetően az egykori királyi vadászkastély romjain a magyar végváriak portyáinak megakadályozására. Ezt a ma Damásd várának nevezett török végvárat a törökök 1594-ben kiürítették és felgyújtották a magyar hadi sikerek miatt. Az 1606-os zsitvatoroki béke után a magyar csapatok építették újjá az Ipoly völgyét védő korábbi török végvárat, az 1610-es, 1620-as években folytatódott Damásd várának megerősítése. Az 1630-as években őrsége általában 50 lovas, 100 gyalogos volt. 1641-ben békeidőben a törökök botrányos körülmények között elfoglalták, ezért Eszterházy Miklós nádor levélben tiltakozott a budai basánál, aki a várat ki is üríttette, de előzőleg felgyújtatta. Ezt követően a magyarok birtokolták 1646-ig, amikor Bercsényi László várkapitány távollétében a váci törökök elfoglalták, az ott tartózkodókat leöldösték, a falakat pedig földig rombolták. A vár többé nem épült fel.